1.6 Grafikus ábrák
A grafikus ábra az elemzések és közlések fontos eszköze. A grafikus ábrák felhívják a figyelmet a statisztikai adatok által reprezentált jelenségek fő vonásaira, a főbb arányokra, tendenciákra, összefüggésekre. A statisztikai munka különböző fázisaiban fontos szerepet töltenek be a grafikus ábrák. Az ábrázolás célja lehet a jelenségek kapcsolatait, okait kereső vagy leíró célú alkalmazás, döntés-előkészítés alátámasztása, közlés és a statisztikai munka belső eszközeként történő alkalmazás.
A grafikus ábrák óriási fejlődésen mentek keresztül az informatika térhódításával, elegendő csak a gyakran használt infografikákra, egzotikus grafikonokra gondolni. Jelen tananyagban csupán a legfontosabb és könnyen elkészíthető (figyelembe véve az alkalmazott szoftvert) ábrák említésére, illetve a legfontosabb alapelvek bemutatására szorítkozunk.
Az egyszerűbb ábratípusok közé tartoznak:
- oszlop- és szalagdiagramok: jellemzően összehasonlításra, vagy az oszlopdiagramot tartam idősorok ábrázolására használhatjuk (ritkábban).
- vonaldiagramok: idősorok ábrázolására alkalmazzuk.
- kördiagramok: gyakoriságok és/vagy megoszlási viszonyszámok ábrázolását teszik lehetővé, de alkalmazásuk nem javasolt, mert az adott kategória nagyságát egy szög reprezentálja, amit az emberi szem nem érzékel olyan pontosan, mint pl. a hosszúságot.
- pont- vagy xy-diagramok: két mennyiségi ismérv kapcsolatának vizsgálatára alkalmazzuk.
A későbbiekben több speciálisabb ábratípust is megismerünk, ezeket itt csak megemlítjük, a későbbi fejezetekben részletesen bemutatjuk őket:
Az ábrakészítés legfontosabb alapelvei szerint az ábra legyen:
- áttekinthető
- célorientált és homogén
- a lehető legegyszerűbb
- rekonstruálható
- optikailag semleges